Üdítő látvány mosolygó elemzőket, riportereket látni egy elvesztett magyar meccs után!!!
Végre egy sport, ahol nem gyökérhajú, paraszttetkós, baltaarcú szánalmas kis köcsögök magyarázzák a bizonyítványt a nevetséges kis rugdosódásaik meg 100 perc zöld pályán sétálgatás után, a 30 szavas szókincsükkel, zsebükben a milliós fizetéssel, karon a szőke nővel meg a kamurolexszel, hogy hátőőnekiálltunkbuzizniaztánjöttegysirályésmegpattantahátánalabda. Szánalom, hogy a focira egy fillért, akár egy percet is áldozunk, miközben a vizesek sorozatban szétnyerik magukat minden tornán! Érdemtelenül agyontámogatott exfocis nemzet, felejtsd el magad, a kék medencében van a jövő!!!! Női bronz, férfi ezüst, cso-dá-la-tos, nagyon büszke vagyok!!!!!
Mától életem egyik célja lesz sokdiplomás vízilabdás fiúkat szülni, aztán fehér kosztümben meg kalapban zokogni a himnusz alatt, mikor a gyárekek EB-t, VB-t meg olimpiát nyernek a haverokkal úgy 20-30 év múlva. Vagy a lánybúcsúmra megkapni a fél vízilabda csapatot. Én nem vagyok telhetetlen. Szép volt, fiúklányok, ma is jó érzés magyarnak lenni!
