Rózsa

Felháborítónak tartom, hogy olyan emberek képviselik külföldön ezt az országot, akik vagy nem tudnak angolul, vagy „társalgási szinten”. Én sok konferencián dolgoztam, sok magyar fejes beszédét végighallgattam, és én égtem, mikor a francia résztvevők a magyar EU-s szervezővel karöltve vágták a pofákat, miközben az igen tisztelt öltönyös úr jegyzetből se tudott felolvasni egy 5000 karakteres sablonszöveget angolul, és nem tudta kezelni a power pointot, és mégis vállalta, hogy a négycsillagosban rázogassa a menő kezeket. Ezek teszik zsebre a százezres fizetést, ezek vagyunk mi a külföldiek szemében. Szégyellem magam, és szégyellje magát kedves Rózsa is, aki szerint az angol túl könnyű. Akkor miért nem tud megszólalni a Tisztelt Ház, bassza meg? Égő ez a banda, szánalmas!!!

Variációk egy szituációra

A kérdés kezdetben: Hogyan titkold el a barátnőd elől, hogy ellenszenves sznob köcsögnek tartod a pasiját? 

A kérdés most: Hogyan mondd meg a barátnődnek, hogy a barátja egy ellenszenves sznob köcsög?

Őszi szezonra hangolva

Ma boldog vagyok. 

Ma elkezdtem felszámolni az elmúlt fél év mocskát, és személyre szabott éléskamrát meg focisálas íróasztal-dizájnt alakítottam ki, mire a szőke hazaért. Egy hét múlva legálisan bitoroljuk majd a szoba 2/3-ad részét, azaz dupla ágyon, dupla szekrénybe pakolva feleakkora koszban alszunk majd, mint eddig. Én ma rettenetesen boldog vagyok, mert megcsillant a fény az alagút végén. 

Azért a biztonság kedvéért hazajöttem, nehogy elröppenjen ez a percnyi boldogság, és feláldozza a szobatárs egy fing oltárán az én jókedvemet. 

Csajnyaral

Feszült vagyok, tele vagyok rossz érzésekkel. Magyarázat nincs. Pedig most indulok a Balatonra (ismét), vidámnak kellene lennem, de ez kellemetlen izgalom. Változzon át!

Költői válasz

Egyébként meg úgysincs pénz lakodalomra, mert azt, amit anyám erre meg a szekrénysorra (!!!) szánt, azt én már réges rég eltapsoltam Hollandiában, de azóta is azt mondom, hogy megérte! 

Jó kis lakodalom volt az Erasmus, bocs, hogy nem hívtam meg senkit se. 

Költői kérdés

Nektek nincs olyan érzésetek, hogy ezen a nyáron mindenki férjhez ment vagy gyereket szült? 

Az elmúlt fél napban megnézegettem két sorozat esküvői képet és egy halom kisbabásat, és ezeket mind korombeliek követték el. Mi folyik itt? Jó, hogy nem raknak fészket a szobám egyik sarkában a volt osztálytársaim, hogy ott folytathassák a turbékolást!

Jegyzet future-me-nek a házasságkötéssel kapcsolatban: 

• Nem akarok nyálas kliséket (tuti lesznek...)
• Nem akarok a K. város anyakönyvi hivatalában ordító csecsemők mellett "kimondott igent" (ne szüljetek/hagyjátok otthon/altassátok el/cukin gagyorászhat, de azt is csak halkan)
• Nem akarok F. kastélynál elkészített gagyi portrékat
• Nem akarok rózsát hintő koszorúslányokat
• Nem akarok strasszos műkörmöt és/vagy műszempillát a "nagy nap" alkalmából
• STB.

Baszki, én még nem akarok férjhez menni, én nem látom magam menyasszonyként, én nem akarok esküvőt szervezni, én... de ha mégis megteszem, találnom kell addig egy kurva jó fotóst, mert az eddig látottak alapján ez sok időbe fog telni. Ha meglesz egyáltalán.

Én szeretem a szőkét, de félek ettől. Meg a kisbabáktól is. Tök cukik, de miért kellene velem aludniuk?

Én még nem nőttem fel, hagyjatok békén és töltsetek fel inkább buliképeket magatokról!!!!!!!!!!!!!
Nem lehetne, hogy egyszercsak béke lesz és biztonságban leszek otthon valakivel, de nem azért, mert volt előtte egy drága buli, amit én fizetek ugyan, de ha nem hoztok elég pénzt a menyasszonytáncra, akkor nagy szarban leszünk? 

Peta

Tegnap világra jött az első olyan kisbaba, aki egy középiskolai volt osztálytársamban lakott kilenc hónapig. Szinte felfoghatatlan. Felnőttünk. Osztódunk. Szép nap, látszik, hogy örülnek neki, én is örülök neki. Legyél boldog Baby Peta!

Dől a szenny...

Tiszta hülye vagyok, azt el is felejtettem mondani, hogy mennyire elmondhatatlanul örülök, hogy Miklós túlélte a robbanást, még mindig utálom Gézát, és hogy a Zaranypart talán még prosztóbb műsor lesz (ma volt a prömier), mint a hoteles volt, szóval lehet nézni fogom. De csak addig, míg nem kezdődik a VV. Haha. Azért remélem Pókmajom visszatér majd a ragyás fejével. 

Én, a vad

Azzal telt el a délután, hogy egy tanácsadó (fejvadász?) cégtől hívogatott két lány felváltva, mert egy hárombetűs céghez akarnak pályáztatni munkára, és "tájékoztattak". Ismét kellett kitöltenem nyelvi, numerikus és verbális tesztet, volt online gépelés is angolul, illetve beszéltettek is. Nem voltam túl béna, de azért kicsit leizzadtam, mikor mondták, hogy beszéljek kicsit a tanulmányaimról meg a szakmai tapasztalataimról angolul. 

Nem vágom, hogy kihez tartoznak, honnan szedték elő az önéletrajzomat, és hogy megint mi sül ki ebből, de kiderült, hogy a hr-es is ember, mert miután letettük a telefont, az egyiknek simán megnézegettem az összes képét fb-on, a másikról meg kiderült, hogy Gilmore Girls rajongó. Ez persze senkit se érdekel, de akkor vajon ki olvassa az okostojás hr-es cikkeket arról, hogy mennyire fontos a netes adatvédelem, ha a telefonhívás után 5 perccel még a bugyijuk színét is ki tudnám deríteni? Akasztják a hóhért. 

Nem tudom mi lesz, jó is az ajánlat, meg nem is, örülök is meg nem is, de legalább az állóvizet megint felkavarta valami izgi. 

Bandi

Ma megtaláltuk a mama hetekkel ezelőtt eltűnt macskáját, Bandit. Három darabban. 

Isten veled, Soproni András!

Nem is nézel ki cigánynak!

A tegnapi "hidegfront" eredménye az lett, hogy elmentünk Ausztriába egy tóhoz, ahol szabadstrand, szabad parkoló, lenyírt fű és wc-papírral felszerelt mosdó várt bennünket. Fél óra háztól házig, az élmény megfizethetetlen. Aztán hazajöttünk, és átmentünk apu haverjához, akinek szülinapi bulija volt. A szülinapos nagybátyja, Géza (69) két órán keresztül disznó viccekkel szórakoztatott bennünket, majd amikor megjelent a 12 éves unokahúga az ajtóban, ránézett, és így szólt: Hát veled meg mi van, tán megbaszott egy kecske? Énekelt valami pajzán nótát is az Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék c. klasszikusra, de sajnos nem tudtam megjegyezni a szöveget. Aztán hazamentünk, majd ki a térre, mert utcabál volt. Találkoztam ilyen volt osztálytársaimmal, ami tök jó volt (végre emberek itthon is), aztán a szőke összeismerkedett a pultnál egy cigánnyal, mert az mindenáron képeket akart mutogatni a nyolcévesforma gyerekéről a telefonján. Erre odamentem én is, a cigány vállát átölelve megnézegettem a képeket, és közben többször biztosítottam róla, hogy egyáltalán nem néz ki cigánynak se ő, se a gyerek, majd megdicsértem az ezüst fukszát. Az apjáról és a feleségéről is mutatott fotót, na azok már igazi fekete cigányok voltak aranyakkal meg mindennel. Az én apám meg majdnem rosszul lett, hogy a lánya cigányokat ölelget a kocsmában, de eddig még nem szólt semmit.

Ja, és volt a budiban két csaj, akikkel beszédbe elegyedtem, mivel sokat kellett várakozni. Míg az egyik csurgatott, a másik behívott az előtérbe, hogy ott folytassuk a beszélgetést. Kiderült, hogy 17 éves, és amikor megtudta, hogy én 24, nem akart hinni nekem. Erre kijött a barátnője, aki 23 volt, és mondta, hogy ő se gondolta volna, hogy MÁR 24 éves vagyok, és hogy őt mindenki öregebbnek nézi a koránál. Biztos a sötét haj miatt, mondtam én. Aztán bementem a wc-be, és hallottam, amint a fiatalabbik azt mondja a másiknak: MENNYIRE JÓL TARTJA MAGÁT! Mostanra mindkettő bejelölt fészbukon is.


Hát elkezdődött a felnőttkor. Ott, a kocsma wc-jében kaptam életem első nem is vagy te olyan öreg bókját.

Azért vannak a ...

Túl sokat voltam a saját világomban. Mostanában nincs olyan nap, hogy ne jutna eszembe valaki, akivel rég találkoztam. Látni akarom a barátaimat, az ismerőseimet, embereket a múltból, akikkel együtt laktam, együtt buliztam, együtt tanultam. Alig várom, hogy vége legyen a nyárnak, annyira hiányoznak a barátaim!!!
Mostanában megint az az önbizalomhiányos kis hülye vagyok, mint (aki a túl hosszúra nyúlt) tinikoromban voltam. Értem is meg nem is ennek az okait, de azt képzelem, hogy engem már nem szeretnek az emberek, és sokat agyalok hülyeségeken. Túl sok pontban hiszek az anyámnak, aki csak jót akar, és aki ugyan meg nem tervezve, de mérnöki pontossággal zúzza apró szilánkokra az önbecsülésemet. Igen, magamnak kell majd kimászni ebből, de most éppen nem vagyok jó passzban. Megoldódik.
Hiányoznak az emberek.

És most merre tovább?

Az álláshirdetésekről

Régen elég volt, ha keveset szólsz, jól fogod az ásót, ha jól tudsz segget nyalni vagy csak simán elveszed feleségül a főnököd bűnronda, maholnap vénkisasszony leánygyermekét, és te már jó munkaerőnek számítottál. 

Ma nem elég, ha tudsz több nyelven beszélni, csillog-villog a vörösdiplomád és fel tudsz villantani egy sor szakmai tapasztalatot. Nem. Ők beleírják minden kikúrt álláshirdetésbe, hogy legyél proaktív, innovatív, szociális, trendi és kreatív. Ja, és legyen minimum 2 év hasonló területen szerzett munkaviszonyról igazolásod.  Ehhez képest az elvárt készségek között szerepelnek olyanok, amin már egy 12 éves is röhög: word, Internet (wtf) és közösségi portálok beható ismerete.

Egy üres lufiba való szavak ezek. Ez az egész egy büdös nagy fing. EGY FING. Véletlenül se fogok beszarni tőle. Ez csak egy fing. 

A tárgyak személyek?

Az a kényszerképzetem, hogy az engem körülvevő tárgyaknak lelke van, és ha kidobom őket vagy valami rossz dolog történik velük, akkor attól szomorúak lesznek. Az előbb kisajtoltam az utolsó fél borsószemnyi fogkrémet a tubusból, és hiába van egy másik, teljesen teli doboz, sajnáltam, hogy az előzőnek már mennie kell, és biztosan megsértődött, amiért az újból is nyomtam egy kicsit a fogkefémre.

Elég beteges dolog ez. Lehet többet nem engedem meg az öcsémnek, hogy nyaralás előtt áthozza a szobámba a tőlem kapott plüss delfinjét, hogy míg nem vagyunk itthon, rendetlenkedhessen az én plüssállataimmal, akik egyébként sokszor jönnek velem világot látni is, ha épp nincs senki, aki vigyázna rájuk, felügyelet nélkül meg csak nem maradhatnak otthon. 

A múlt árnyai

Páromhaverja egy csomó gimis fényképpel árasztotta el a fészbukot. Olyanokkal, amin Párom expárjával ringatózik egy gumimatracon vagy amin Párom és expárja mackónadrágban ölelik egymást félénk tiniként a verandán. Igazából a rózsaszín macinadrág csíkos garbóval inkább napiszar gyanús, de azért kikapcsoltam a telefonom és megbontottam egy sört, nehogy verbálisan felnyársaljam Páromat, amiért ezt nekem látnom kellett, még akkor is, ha tudom, hogy rohadtul nem tehet róla. 

.... és próbálom szemem erősen becsukva megvárni, míg a képek eltűnnek, és addig nem elküldeni neki semmi olyan fényképet, amin én pózolok saját expárjaimmal vagy olyan kommenteket megereszteni, hogy éljen az ifjú pár / de szépek vagytok / ez már majdnem pedofília, nem? . Azért a képeket elmentettem ínségesebb időkre olyan képek mellé, amiket sose szoktam nézegetni. Faszom az internetbe, de tényleg. 

Szeret, nem szeret

Elég nagy baj az nekem, hogy nem találom az újabb Igazit az Áhított Munkahely után. Ma elmentem egy állásinterjúra egy irodába, ahol mindenkin egyetemi logós póló volt, én meg felvettem a magassarkúmat, amit az Áhított Munkahely utolsó kör napjára vett nekem az anyám, mert szerinte és még sok más vélemény szerint a nőies megjelenés sokat nyom a latban  és a 173 cm-es magasságomon. Hát jó, a sarki DM előtt lerúgtam a szandálomat, amiben nem fáj a lábam és boldog ember vagyok, és felvettem a cicacipőt. Aztán vártam az interjúztatóra negyedórát, akiről kiderült, hogy évek óta ismerjük egymást. Ő elvitt egy másik irodába, ahol volt egy másik hapsi (162 cm magas, azaz +10cm+sarok- jelentős szintkülönbség, de legyen ez az ő baja) . Kikérdeztek, aztán mondták, hogy majd szólnak. Ők elégedettek lehetnek velem, azt hiszem, de én nem vagyok az. Remélem nem vesznek fel, bár fogalmam sincs, hogy mennyit fizetnének, mert arról még nem esett szó. Csak akkor lennék boldog tőlük, ha min. 140 nettot keresnék és adnának ingyen bkv bérletet, amit természetesen minden hónapban eladnék a vaterán. Jaj, nehéz az élet, miért nem vettek fel a mocskos hazug kapitalista undormányos csíkos multihoz? Olyan szívesen eladtam volna a férges lelkem nekik. 

Tőzsdézem

Kettesben hagytak a szőke unokatestvérével, akit mindenki utál. A szőke anyukája, azaz Szilágyi Erzsébet mesélte, hogy ezt a srácot anno felmentették szolfézs alól a zeneiskolában, mert a tanár azzal fenyegetőzött, hogy felmond: vagy ő vagy a fiú... és hát szerették azt a tanárt. 

Most az van, hogy fekszünk egy hatalmas ágyon, én internetezem, ő meg az orosz drámákról beszél nekem, illetve Shakespeare-ről, a szőke meg a szomszéd szobából írogat fészbukon, hogy menjek már át hozzájuk. Persze, felveszem a gépemet és azt mondom: bocs, szerintem is gyökér vagy, én most átmegyek a kedves emberekhez?!

Szabadidőmben szívesen foglalkozom a tőzsdével, és van pár kedvenc filmem, pl. a Ponyvaregény és a Chicago. Az ilyen musical. Te mit csinálsz szabadidődben?

Ööö, hát én biciklizem.

Aha, és van testvéred?

Igen, öcsém.

Nekem is, bratyóm.

Aha.

BLA BLA BLA BLA. 

Már vártam amúgy hogy mikor kérdezi meg, hogy mi a kedvenc együttesem és kedvenc színem, de erre nem került sor, mert felhívta egy nő (!!!!), akivel randevút beszélt meg csütörtökre. Azért csak akkorra, mert a csaj kedden nem ér rá, mert FODRÁSZHOZ MEGY (akkor új lesz a frizud, mondta a srác), szerdán meg találkozik egy barátnőjével. Én nem kérdeztem, a csávó elmesélte, pedig még nem telt el 24 óra se megismerkedésünk óta. Baszki, a nők helyében én többet nem érnék rá ebben az életemben és következő háromban se, ha vele kellene beszélgetnem egy negyedórát kettesben. Ja, ez megtörtént, most mi lesz. Elmegyek én is Moszkvába, mint az orosz drámák hősnői. 

Fiúk a klubból

Azt meg még nem is mondtam, hogy az utolsó este nagyon kellett pisilnem Rómában, ezért azt találtuk ki, hogy észrevétlenül becsorgok az egyik kiülős étterembe, és majd ott lesz egy fa, amit megjelölhetek. El is mentünk a legközelebbi sorhoz: az első nem jó, túl kevesen vannak benn, kiszúr a pultos, a második nem jó, túl puccos, túl világos van, kiszúr a pultos, a harmadik az jó lesz, hopp már benn is vagyok. Rámosolyogtam a pultosra, majd beálltam egy hapsi mögé a pisilős sorba. Ekkor vettem észre, hogy csak egy WC van. Na de sebaj, mindjárt itt hagyhatom a felesleget, hamar túl leszünk az egészen. Teltek a percek, a budiajtó nem nyílt ki, ezért volt idő körülnézni. Fiúk, férfiak, hímnősök. Csak én vagyok nő- fehér habos nyári ruhában, kiengedett cicahajjal, kisszandálban. Egy WC van. A tv-ben egy Sandra Bullock filmet vetítenek épp. Welcome to the open-air buzibár. My Club. 

A felismerés után kissé zavartan pislogtam kifele, hogy vajon a szőke is rájött-e már, hogy hova tévedtem be véletlenül. Ekkor elment az áram. A hasközépig dekoltált pólós pincér idegesen futkosott fel-alá, mire sikerült visszakapcsolni a rendszert. Ekkor kinyílt az ajtó, és egy vékony olasz fiú kérte sűrűn az előttem levő elnézését a putza (büdös) miatt, majd elment. Fasza, még szarszag is lesz, gondoltam. Aztán végülis nem volt semmi gond, egészen addig, míg újra el nem ment az áram, én meg tök sötétben ott rekedtem a buzibár fiúwcje fölé guggolva. Szerencsére hamar visszajött, én meg boldogan szaladtam kifelé. A szőke szerintem több hónapnyi adag füttyögést és szerelmes pillantást szedett össze abban a pár percben, míg a terasz előtt állt. Legalábbis ezt állítja. 

Sietve tűntünk el a cicafiúval a sötét római éjszakába. Sáláállááláláálálálálálá.

Párommal Rómában

Samantha Ewing

Tegnap nem akartam otthon lenni, de nem jártam jól a várossal se, mert az összes barátom külföldön nyaralt (Olaszba', Horvátba' vagy Osztrákba') vagy kinn ganajkodott a Szigeten (ez dupla csapás) vagy csak simán nem tartózkodott Budapest közelében (a mázlisták). A magánytól olyan szomorú lettem, hogy az első két társaságban megivott sör után vettem magamnak csipszet és még két sört a Spárban, aztán el akartam menni moziba egyedül, de a sörök szerint érdemesebb volt a kocsmába menni akkor már. 

Minek költsem a pénzt kultúrára, mikor szomorú részeg is lehetnék. 

Szóval szépen megittam a sört, amit vettem, és beültem a szőkévelmegismerkedősblahakocsmába egyedül brühühűűűű, és kértem egy unikumot, egyedül. Aztán a pultnál megismerkedtem egy Feri nevű egyeddel, aki pilótanapszemüvege titokzatosságát kihasználva fennhangon ecsetelte, hogy ő mekkora király, mert ma is, ahogy tegnap is, és évek óta mindig, szóval ő be fog úszni a Szigetre, de csak azután, hogy karaokezott egyet egy másik kocsmában. Aztán engem oltott, hogy mekkora tróger vagyok, egyedül ülök egy kocsmában, mikor a haverjaim buliznak, ússzak már be vele. Erre mondtam neki, hogy akkor üljön le hozzám és nem leszek egyedül, de nem, nem úszom én sehova. Így is lett, leült. 

Az eseménydús párbeszéd alatt megtudtam, hogy Feri az elmúlt 5 évben 45 (!) nővel élt együtt, hogy sejtplazmadonor Bécsben (ezért nem drogozik, ne nézzem én narkósnak őt) és hogy a Tisza cipő ócska kínai utánzat, de ő tősgyökeres martfűi gyerekként tudja a tutit, hogy milyen volt az eredeti. Aztán megjött a szőke a Szigetről, ahol a Mutánstehénnel időzött a zöldben, és hozott egy angol nyelvű Magyarország turisztikáját népszerűsítő prospektust, amit Feri nevetve széttépett, mondván, hogy mekkora szar, aztán azon a 30 millió forinton csámcsogtunk, amiből azt a sok papírszart megcsinálták. 

Az est végén cigarettát is vásároltam, majd ettünk giroszt, így teljes lett a szomorúságűző vidámító éj. 

Ma már lesznek barátaim, de tegnap nagyon rossz volt egyedül.

Robbanna ránk ez a kurva épület

Ha kibírom a mai napot, beszámolok Rómáról (kizárólag szuperlatívuszokban), de jelenleg próbálok elvonatkoztatni attól, hogy a szobában most is alvó embernek olyan szaga van, mint a háromnapos összehányt csöves fosnak, én meg nem mozdulhatok innen, mert meg kell csinálnom két feladatot holnap estig (állásügy), illetve szerettem volna holnap a barátommal az ő otthonába távozni. Erősen úgy tűnik azonban, hogy megint a kibebaszott faszrahúzott kurva kollégium lesz az oka annak, hogy az egyhetes pihenés nyaralás után bele tudnék ugrani a Dunába, mert ennél a helynél az is tisztább és illatosabb, és szépen hazahúzok innen a picsába. Ahol nincs ott a barátom, de legalább jó a levegő. És van gáz a tűzhelyben, hogy lehessen főzni. És nincs összeszarva a wc. És...

Tegnapelőtt még minden jó volt, az Angyalvár alatt romantikáztunk a kánikulában, ez meg egy szar fos szar fos szar. 

Valaki hívjon el kávézni, kérlek!

Ciao Roma

Egy internetpontrol irok, ahol az elobb a tulaj leteritett egy szonyeget a foldre, majd hajladozni kezdett Mekka fele. En meg ilyet sohasem lattam eloben.

Roma egyebkent szuper, iszonyatosan meleg van, csodaszep, tenyleg CSODASZEP es erdekes es mindent kiprobalunk, ami az utunkba akad. Tegnap pl. egy bangladeshi hapsinal alkudtam napszemuvegre, aztan este ettunk indiait, bar fogalmunk se volt, hogy mi lehet az (nem fostunk, a szerk.).

Ma Matyast lefosta egy galamb, mikozben az igazsag szaja felett uldogeltunk. Kozvetlenul ezelott emlegette, hogy de jo lenne, ha talalnank egy 100 eurost, most azonnal elvinne ebedelni. Szerintem szerencseje lesz- az etelben is, nemcsak a szerelemben, hahaha haha ha.

Egyebkent le vagyunk egve (naptol, anyagilag meg nem), a szallasunk tokeletes (a Colosseumtol nem messze lakunk: van franciaagy, sajatbudi jupijupi es szobaszerviz meg reggeli), en meg ejszakankent ezerrel olvasom az Angyalok es Demonokat, nehogy otthon jojjek ra, hogy nem neztuk meg az osszes lehetseges Illuminatus szimbolumot, mikor itt jartunk.

Romat latni es meghalni. Igaz, basszus, Ciao Italia, le vagyok nyugozve. Regota eloszor igazan.

Ja, es a boltban a legolcsobb szalami egy finom olivabogyoval es paprikaval dusitott parizer. Dagadok, erzem. Puszinyuszi

Párommal Balatonon

Azért jobban örültem volna, ha a szőke anyja, azaz Szilágyi Erzsébet (sic!) ma reggel is itt van, amikor felkelek és hoz nekem kakaós csigát a kávé mellé. Annyira jó volt a barátomcsaládja-öcsém-balatoni-nyaralás, hogy csak na, bár lehet, hogy most jól fog jönni pár nap pihenés, mert én és a májam kicsit el vagyunk fáradva. 

Ezúton is csókoltatom a kancsal pultoslányt a k.i restiben, amiért bekulcsolta előttem a férfi wc ajtaját 5 perccel a pesti busz indulása előtt, és csak akkor nyitotta ki újra, amikor 2dl szódát vásároltam tőle 80 ft-ért. Én is így állnék bosszút a helyében a szar életemért. 

Ó... mától meg izé Ó, sole mio...