Elég nagy baj az nekem, hogy nem találom az újabb Igazit az Áhított Munkahely után. Ma elmentem egy állásinterjúra egy irodába, ahol mindenkin egyetemi logós póló volt, én meg felvettem a magassarkúmat, amit az Áhított Munkahely utolsó kör napjára vett nekem az anyám, mert szerinte és még sok más vélemény szerint a nőies megjelenés sokat nyom a latban és a 173 cm-es magasságomon. Hát jó, a sarki DM előtt lerúgtam a szandálomat, amiben nem fáj a lábam és boldog ember vagyok, és felvettem a cicacipőt. Aztán vártam az interjúztatóra negyedórát, akiről kiderült, hogy évek óta ismerjük egymást. Ő elvitt egy másik irodába, ahol volt egy másik hapsi (162 cm magas, azaz +10cm+sarok- jelentős szintkülönbség, de legyen ez az ő baja) . Kikérdeztek, aztán mondták, hogy majd szólnak. Ők elégedettek lehetnek velem, azt hiszem, de én nem vagyok az. Remélem nem vesznek fel, bár fogalmam sincs, hogy mennyit fizetnének, mert arról még nem esett szó. Csak akkor lennék boldog tőlük, ha min. 140 nettot keresnék és adnának ingyen bkv bérletet, amit természetesen minden hónapban eladnék a vaterán. Jaj, nehéz az élet, miért nem vettek fel a mocskos hazug kapitalista undormányos csíkos multihoz? Olyan szívesen eladtam volna a férges lelkem nekik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése