2013. április 23., kedd

a megválaszolhatatlan kérdés

"Maga ELTE-s? Végzős?"- kérdezte a hajléktalan néni ma a Kálvinon.
"Igen"- feleltem én kínomban, hátha akkor elmegy...
"Bölcsész? Jogász?"
"Bölcsészkar, igen. Miért?"
"Mégis hol lehet elhelyezkedni azzal a diplomával? El tud majd?"

A nap pedig rendületlenül sütött tovább, aztán megjött a villamos. Ha már a csövesek sem látnak reményt...

2013. április 22., hétfő

az a rohadt harmadik..........!

Dalol a lelkem, összemixelve énekli a We are the champions-t és  a Don't stop me now-t. Hiányzott a katarzis az előző kettőnél? Hát most megkaptam! Az a boldogság, amikor pár nap alatt kigondolod, egy nap alatt megírod, közben a barátod késsel a kezében áll a hátad mögött, hogy az a szürke kígyó nehogy visszacsusszanjon a dugattyúba (ja, a netkábelről beszélek, ez egy régimódi hely), sőt ő is írja és mondja veled, kaját csinál és puszilgat, és akkor hajnali kettőkor odabiggyeszted a kis árvácskát a végére, ezzel behozva Móricz árváit a képbe. Hát ez az igazi katarzis, ami úgy hiányzott a két valódi szakdogámnál, ez a kicsi plusz, ami elveszett a több hónapnyi feszültség és kínkeserves izzadás között. Ha ez most összejön, én államvizsgázok még egy utolsót és ezután csak pisilni ugrok majd be az egyetemre, ha épp a pénzemet költöm a környéken. Még az is lehet, hogy most tényleg vége lesz és én tényleg felnőtt leszek, mindenféle diplomák és tételek nyomása nélkül.
 
Ó, jaj, kell egy új iskola.
Ja, már van!

2013. április 18., csütörtök

de rég láttalak!

Istenem, a kedvenc edzőm ma kétszer is elmondta, hogy milyen jó engem látni az órán.
 
Hát ilyen érzés, amikor te vagy a tanár néni kedvence! Yay!
 
Gyakrabban kellene járni.

2013. április 16., kedd

sose kérdezd, hogy mi jöhet még

Ma egy hatodikos kikéredzkedett az óra vége előtt két perccel, mert.... kihúzta az egyik fogát. Irodalmon! Szakadok!!!!
 
Ezek azok a pillanatok, amikért érdemes élni és nem felmondani, de rögtön.
 
A fogát!!!!

2013. április 6., szombat

vízszintes függőség

Na jó, ez már beteges... egy pár hónapja eszembe jutott, hogy mi lenne, ha megnéznék egy részt a Gilmore Girls-ből, úgyis régen láttam, ezért találomra kinyitottam a negyedik évadot és letöltöttem egy részt... aztán letöltöttem a negyedik évadot az elejéről, aztán megnéztem mindent egészen a hetedikig, amikor sajnos vége szakadt, ezért vártam pár napot és letöltöttem az első évadot, és ma befejeztem a másodikat, és most, hogy a szőke lefeküdt és 0:20 van, elkezdtem nézni a harmadikat. Egy rész már nem elég, már kettőt is megnézek, sokszor úgy, hogy közben elalszom, ezért utána újra megnézem. Ez beteges, teljesen függő lettem!!!! Ráadásul időnként kiragadok részleteket és a saját életemre vonatkoztatva lejátszok részeket a szőkének is, aki gyűlöli és szerinte Lorelai idegesítő és ha kicsit nézi velem, akkor nem hagyja ki egyszer sem, hogy elmondja: ebben a sorozatban minden nő kurva idegesítő, ez hogy lehet? Hogy lehet? Most megyek, mert van egy kis dolgom. Néznem kell a sorozatomat, amiből már csak 2 évadnyi van és akkor nézhetem azokat a részeket, amiket 2 hónapja láttam utoljára. Istenem, a South Park megy 16 éve, ezt meg miért kellett megszüntetni 7 év után? MIÉRT?
 
Baszki miért nem írom meg inkább a szakdogámat ma este? (ne is kérdezd, a kieg. tanári, ami nélkül kiválóan lehet tanítani)

Lehet követem a bálványaim egyetlen tanácsát, ami minden helyzetben kiváló: igyál meg egy kávét és nyugodj meg!

Bárcsak ideges lennék!!!!!