Au revoir 2013, bienvenue 2014

Felesleges visszaolvasnom a tavalyi összegzést, látatlanban is biztos vagyok benne, hogy a 2013-as év alapjaiban volt jobb, mint az azt megelőzőek, bár csak apró dolgok változtak 2012-höz képest. Van szerelmem, munkám, egészségem, a családom csak a szokásos módon elviselhetetlen, de ők is rendben vannak, ráadásul van rengeteg barátunk, rendeztünk egy csomó szuper bulit, voltunk nyaralni, tele az agyam szép emlékekkel, jó poénokkal és tudom, hogy ez jövőre sem fog megváltozni, ha tudatosan törekszünk rá! Kívánom, hogy a 2014-es év is örömteli legyen- nekem is, nektek is! Maradjon minden úgy, ahogy most van és akkor már szavam se lesz!

Az utolsó negyed év volt talán idén a legfontosabb, mert egy hatalmas, mondhatni megváltó ajándékot hozott nekünk, az új év pedig elvárja, hogy beleadjunk apait-anyait és megvalósítsuk mindazt, amit eddig főleg a pénz miatt nem tudtunk. Ott az a lakás, ami még szinte most is felfoghatatlan, pedig pár hónap és az életünk része lesz sok-sok-sok időre! Már itt áll a küszöbön és bárhogy is várná gondolja a család, hogy ebbe belerokkanunk, nem küzdünk majd eléggé érte, csak várjuk a csodát... elárulhatom: nem fogunk, mert a sok viszontagság, amin keresztülmentünk, segített meglátni, hogy minden nehézség, (lásd: hülye ingatlanos, tegezős fundamentás, botcsinálta szakik és a lakásfelújítás minden anyagi és fizikai nyűgje) mindez csak édes teher, ha már van tető a fejed felett. Ez fontosabb, mint bármi eddig, ez olyan valami, ami már nem a jelen része, hanem maga a jövő, pont ezért nem kell emlékeztetni rá egyszer sem, hogy mi a teendőnk. Építkezni, mi más?! Persze szar lesz, ha majd már napok óta száll a por meg negyedszerre mosod fel ugyanazt a hat négyzetmétert 1 óra alatt vagy apu kifúrja a szennyvízcsövet, de akkor is. Ez öröm, e bódottá! Ezért érdemes dolgozni! A köszönöm a legjobb szó, amit tudok erre: köszönöm!

Csak annyit kívánok az új évre, hogy sikerüljön végigvinni mindazt, amit a kis viskónkkal kapcsolatban eltervezünk, és  azt, hogy ami szép volt, aki kedves volt eddig, az megmaradjon és hogy azok az emberek boldogok, egészségesek legyenek, akik szeretettel, barátsággal vettek körbe minket. Legyen áldott új évünk, s kapjátok meg azokat a dolgokat, amire a legjobban vágytok vagy legalább adasson remény, hogy egyszer teljesül minden kívánságunk. Nekem egy bejött, szóval hinni kell a csodákban, léteznek!

Boldog új évet Nektek!

I got a feelin'

Áll a fa, kész az estebéd, sőt idén nem veszekedtem a Szőkével sem, amiért szomorú vagyok a külön töltött karácsony miatt. Elmentem öcsémmel háztűznézőbe, ittam az "apóssal" pálinkát, de úgy ám mint egy kényes úrinő, aki nem tudja egyben lehúzni, maximum 3 kicsi részletben. Hiába, fejlődöm minden szempontból.

 

A tegnapi est fénypontja az volt, mikor fadíszítéshez programot kerestem a tv-ben, és sikerült is, mert reklám alatt mindegy volt, hogy hova kapcsolok, minden filmet láttam már vagy 5ször, így be tudtam kapcsolódni. Aztán meglepődtem, mikor az Aviatorban nem a kék lények szaladgáltak, mint az Avatarban. Hiába no, az olvasászavar problémát okozhat az élet minden területén.

 

Anyám meg a konyharuhák között turkálva megtalálta apám egyik trikóját, amit figyelmetlenségből behajtogatott a tiszták közé. Szükségünk volt már erre a pár nap pihire!

 

Boldog karácsonyt mindenkinek!

három a nap

Hétvégén elmentünk Bécsbe, ahol tejfakasztót tartottunk egy szabad szemmel alig látható kisbaba tiszteletére. Én még soha életemben nem láttam ilyen kicsi gyereket, csak aludt és nyöszörgött és az egész baba nyomott vagy 3 kg-ot! Elképesztő volt, alig mertük megfogni, amikor meg kezembe adták, hiába tartottam normálisan, valamiért úgy volt kényelmes neki, hogy a lábával V alakot formált a levegőben és úgy aludt. Fitneszkirály lesz vagy katona, vadakat terelő juhász. 

Közben örülök, hogy pár perc múlva már szerda van, mert minden napomat úgy élem túl, mint egy zombi, csak lépegetek előre, de fogalmam sincs, hogy honnan jövök és hova tartok, csak azt tudom, hogy menni kell, hogy végre szombat legyen. Nagyon rövid a december, sokkal többet akartam találkozni a barátaimmal meg nézni a fényeket. Igazából én nem is a karácsonyt szeretem, hanem ezeket a napokat, amikor lehet rá készülni meg kutatni a boltban a legszebb csijjog után meg feldíszíteni három száraz fenyőágat. Olyan szép, olyan jó illat van. Az meg csak ráadás, hogy a kondiban is van egy csomó csijjog és Eszti néninél idén ugyanaz a diszkólila a sláger, mint ami nálam volt tegnap, amikor bevásároltam egy halom akciós üveggömbből.

Na jó, most már tényleg csak hármat kell kibírni, aztán itt is lesz a szombati szieszta munkanap. Jaj de hosszú lesz, pedig csak három...

Csillogó napok

Már előre félek a januártól. Annyira sötét és hideg mindig a karácsonyi szezon után, ezért ilyenkor próbálok minél több fényt meg csillogást magamba szippantani. A karácsonyi vásár fáraszt, a tömeg fáraszt, de bármikor képes lennék percekig bámulni egy-egy kirakatot, ahol valami szép angyalka vagy csak egy nagy, flitteres gömb van. Az előbb láttam a fényvillamost is, annyira jó! Persze itthon is próbálok mindennap hozni valami apróságot, tegnap a főbérlő meg is dicsérte, hogy milyen szép, otthonos lett a lakás. Pl. van hóemberes fóliám az ablakon! Tök boldog vagyok, csodaszép ez a várakozás!

 

baromfiudvar

A nagypapám épp most mesélte el, hogy tegnap a tojás összeszedése közben látta, amint az ifjú kakas épp az egyik tyúkkal szexuál, majd a következő pillanatban egy tompa puffanás, és a kakas vergődve haldoklik. Gyorsan riasztotta a mamát, hogy még a halál beállta előtt megöljék (sikerült), úgyhogy nemsokára kakaspörkölt várható.

 

tanulság: Vigyázzatok a b.szással, gyerekek!