Halas hajas

Jó ideje nagyon tetszik az egyik hajfonási stílus, de eddig fogalmam se volt, hogy hogyan kell megcsinálni, úgyhogy most egy szőke nőtől fogom megtanulni a youtube-on, aki a saját frizuráját funky-nak és kind-a-cute-nak titulálja, ami igaz is, tényleg funky... csak olyan szomorú lettem közben, mert az én hajam túl rövid ahhoz, hogy én is előrecsapjak egy ilyen varkocsot. 

De legalább azt már tudom, hogy ennek fantasztikus fonásnak fishtail a neve. Türelmetlenül várom, hogy még jobban megnőjön a hajam, addig meg marad a frenchtail meg a fish-eye. 

A halas haj vajon olyan, mint a madaras teszkó meg a madaras kollégium? 

Global village

Pár nappal ezelőtt felvette velem a kapcsolatot Couchsurfing-en egy 51 éves nő, aki a lányával együtt kirándulást tervez Magyarországra, hogy megtalálja a családja gyökereit egy kis faluban. Eredetileg csak arra kért meg, hogy segítsek neki vonatot keresni meg szállást nézni a tőlünk nem messze eső településen, de aztán kiderült, hogy a faluban a régen halott nagyapja után akar kutakodni. Mivel nem beszél magyarul, ezért úgy döntöttem, hogy írok a polgármesternek, hogy segítsen mozgósítani a hivatalokat meg az öregasszonyokat, hátha valaki emlékszik erre a családra.

Imádom az ilyen sztorikat, szinte látom is a hollywoodi végkifejletet, ahogy ellovagolunk a naplementében.

Fohász

Elég ideges vagyok sajnos amiatt, hogy megint fel fogok sülni, és próbálom Mahjong Titans-szal nyugtatgatni magam, eddig sikertelenül. Jaj, nem szabad, nem szabad, hogy megismételje magát a történelem, nekem diploma kell!!!!! Küldjetek energiát meg szemcseppet, mert kifolyik a szemem a számítógéptől!

Miképpen boltíves pókhálós vén terem zugában álmodó középkori baráááát

Kétségbeesve szakdogát írni rettenetes, egészen addig, míg észre nem veszed, hogy még a kaukázusi kefir is aznap járt volna le, amikor te visszakapod a szabadságodat...

....egy időre.

Napközben rendszeresen verseket szavalok magamban a villamoson, a könyvtárban, tanítás közben...

....csak az a probléma, hogy soha nem tudom őket végigmondani.

Legyen már vége!

SÍROK!

Fail

Írtam az unokaöcsémnek a szülinapjára. Angolul. 

Day'n'Night

Azt álmodtam, hogy azért zsíros a hasam, mert szültem egy gyereket a műlatin-lovernek, és most ott van velem egy emberi lény, akiről nekem kell gondoskodni, és evett belőlem (!!!!!!), és én ki voltam borulva, hogy erre nem vagyok kész, én ezt nem akarom, én nem akarok (most) gyereket, főleg NEM NEKI. Aztán beszélni akartam a loverrel a gyerekről, de még inkább a szőkével. Ekkor felébredtem a sötét szobában, a szőke hátát simogattam, és olyan végtelenül gondterhelt voltam. Mivel semmit nem reagált a jajmatyizásomra, ezért gyorsan visszaaludtam, hogy elmondhassam neki álmomban, hogy mi történt. Nem tudom mit mondott, de összebújva sétáltunk egy esernyő alatt, és beszélgettünk. 

Pont tegnap gondoltam a műlatinra, és azt mondtam neki szavak nélküli távüzenetben, hogy megbocsátottam neked, és ettől vidám lettem. Képes volt egy ilyen álmot üzenni vissza, most mondjátok meg!

Egyél!

Legszívesebben felrúgnám azt a vénasszonyt, aki a Szabó Ervin előtt állva sápítozik az egyetemistáknak, hogy "Könyörüljenek, ÉHES VAGYOK." 

Baszki, mi is, mégis csak a biztonsági szolgálat kiabál (velem, mert sose rakom le a hátizsákomat a ruhatárba).

Egyébként meg szemmel láthatóan nem éhezik annyira, és akkor még PC voltam. 

I'm the Second Lady

Meggyőződésem, hogy ma a könyvtárban a szőke exnőjét láttam, akit rögtön követni kezdtem. Nem volt egyszerű, mert nem akartam, hogy észrevegyen, mert a) Mi van, hogy ha nem ő az? (csak képről gyűlölöm ismerem) b) Mi van, hogy ha ő az és észreveszi? Szóval fogtam a laptopomat, az övtáskámat, egy almát, és Németh László munkásságának tanulmányozását tettetve lesben álltam a budinál. Gőzöm sincs, hogy ki volt az a nő, de tök jó kedvem lett magamtól.

Hazafelé a nedves járdára esett a kakaóscsigám közepe, miközben a telefonommal és az esernyővel próbáltam egyensúlyozni. Felvettem, aztán úgy döntöttem, hogy ezt azért mégse. Fájt, tényleg fájt.  

Családom és az alkohol

anyu: Nem iszunk még abból a Ferenc keserűből?

apu: Azt én kaptam, csak én ihatom meg.

öcsém: Azt tudjátok, hogy ma éjjel lesz a világvége, ugye?

anyu: Na látod, igyuk csak meg, kárba ne vesszen!

(nem ittuk meg, világvége se lett- MÉG)

Kisasszonyok

A folyosókon nagy tudósok szelleme járt, odabenn nemzetközi konferencia zajlott, a regisztrációs pult mögött azonban alantas asszonykórus volt alakulóban, amikor felvetettem az ötletet, hogy a Mi az aszcendensed? kérdés elhangzása után akár következhetne a tenyérjóslás is, mire az egyik csaj elkapta a kezem, és elemezte a vonalaimat. (!!!!) 

Hiánypótló, felemelő 11 óra volt: kizárólag férfiakról, a szemétségeikről, szakítós és összejövős sztorikról volt szó, és senkinek sem jutott eszébe a munkahelyéről (!), a szakdogájáról vagy a pénzről mesélni, itt válogatás nélkül, patakokban ömlött rám a hülyeség. 

Ráadásként ismertetem az ebédem összetételét: pontyfilé ananászágyon, lazac zöldséges krumplival, garnélarákból készített saláta és egy kis kecskesajt kaviárral. WTF. 

Holnap folyt. köv.

Felvételi előtt pár hónappal

Matekházi, a nevezők a következők: 39, 78, 44, 66.

Mennyi a közös nevező?

120.

Azok után, hogy múltkor a 36-ot nem tudta elosztani 3-mal se fejben, se írásban (?), ezen már meg se lepődtem, és az agyam sem robbant le.

Orvos szeretne lenni, építészmérnök vagy sztriptíztáncos. 

Erre se mondtam semmit, csak hogy vége az órának. Jaj. 

Szuperhősök

Álmomban valami buliban voltam, és amikor hátrafordultam, ott ült mögöttem Superman és Chuck Norris, mire én nevetve mutogatni kezdtem rájuk, hogy NA MOST HOGY INTÉZITEK EL EGYMÁST, SZERENCSÉTLENEK? Chuck velem nevetett, ennyit elárulok.

Mellékesen

Egészen kicsi korom óta az alapján ítélek meg helyeket, hogy milyen állapotban van a wc-jük. Engem nem érdekel a csillagok száma, én budiban utazom. 

Az első ilyen jellegű emlékem, mikor a Varázsfuvola megtekintése után megkérdezte az anyukám, hogy milyen volt az Operaházban, én azt mondtam: aranyozott a budi is.

Egyszer kiadok a sokcsillagos budapesti hotelekről egy klotyómustrát, ha már egyszer részletesen emlékszem még a wc-illatosító (?) szagára is minden egyes elit-budinak, ahol az elmúlt évek alatt megfordultam.* A csempe színére, a szappanra, a papírtörölközőre vagy a hiányára. 

Kit érdekel a kaja meg a csillár, ha faszszőr van az ülőkén? Kit?

*Nem, nem Ágimamának dolgozom.

Bolondokháza

A kilenc és fél órás munkaidő alatt az lett volna a feladatom, hogy egy (a mai reggelig) teljesen ismeretlen számítógépes kódnyelven írt telefonos szoftverről adjak minimális tájékoztatást, ha odajönnek hozzám érdeklődni, aztán küldjem el őket a lufiállatkákat hajtogató édességárushoz a "kollégáimhoz", akik rendes egyetemet végeztek és telefonokat tesztelnek. De nem jött oda hozzám senki, mert mindenki benn ült az előadásokon. Mindenki!!! Összesen két darab szórólapot mozdítottak el az asztalomról, és akkor sem kellett beszélnem, mert egyből jött a "kolega". A főnökeim délután még a netet is bekötötték, hogy nehogy unatkozzak azalatt a három óra alatt, míg ők távol lesznek. Én meg szabadkoztam, hogy ööö munkaidőben netezni, ehehehe?

Eközben engem már a nap felénél leszólított a középkorú holland faszi a szomszéd standból, akiről kiderült, hogy csak hétköznap fejleszt szoftvert, hétvégente búvárkodni tanít gyerekeket, mert ő annyira türelmes hozzájuk (erre nagyon büszke lehet, mert elmondta többször is).

Aztán közösen megnéztük az idei nyaralásáról készült víz alatti felvételeket (!), és ettünk sport szeletet. Most már azt is tudom, hogy hogy néz ki az egyiptomi tengerfenék. Az az ember próbált megsimogatni egy cápát, ami ijedtében elbújt egy korallzátony alá (!). Miután a nyaralásnak vége lett, és egy nagyon mocskos vizű holland tó fenekén is jártunk, majd egy tanmedencében, ahol a medencében a fia, a parton a lánya integetett a kamerába. 

A tanítványom ezek után másfél órával később ért haza, mint mondta, és én a lakásukban töltöttem ezt az időt, először az anyjával, aztán egyedül (!). Kaptam enni, kaptam internetet (még itt is?), és tanácsokat arról, hogy a férfiaknak sosem szabad engedni, mert a rabszolgájukká tesznek.

Itthon őr állt az ajtó előtt, mert megint buli van, a kádunk meg kong az ürességtől. Kaptam kolis karszalagot a fiúnevem miatt, amit egy olyan csaj adott ki, aki a fiúnevem húga nevén lakik itt. A húgom, érted. 

A nap

Reggel elmentem a könyvtárba, ami zárva volt.

A koliban napokkal ezelőtt bekapcsolták a fűtést, kivéve nálunk, nincs meleg víz, és lehet hamarosan kikapcsolják az internete

A "verőcei hágó"

Életem első hamisítatlan dupla-randiján vettem részt: párommal egy ismerős házaspár víkendházában (!) szüleinek hétvégi házában aludtunk vidéken Verőcén. Volt grillezés, étkezés, borozás, beszélgetés és kóbor macskák, akik az ablaküvegen át bámultak minket álmos szemmel.

Elmeséltem anyámnak is, hogy elvoltunk Verőcén, mire ő azt kérdezte, hogy az ugye Visegrád mellett van?, mire én azt válaszoltam, hogy igen, csak a Duna másik felén, mire ő azt mondta, hogy aha, nem tudom pontosan hol van...hmm, verőcei szoros... Nem ott jöttek be a magyarok? 

Majd röhögött saját magán, hogy mekkora hülyeséget mondott, és elmesélte, hogy majdnem legurult a pincelépcsőn, pedig nem is ivott (?). Én nem tudom mi folyik otthon, lehet pálinka.

Party rock is in the house tonight

A tegnapi este olyan volt, mint egy Aranypart-forgatás: fröcsögött a Cool-a-and-the-Gang, én meg mondtam Jenőnek, hogy ne sörözzön, sőt ideje lefeküdnie aludni, mert így nem fog tudni hatkor felkelni, hogy húzza a kukáit, és ez annyira nem tetszett neki, szóval kicsit üvöltöztünk a portán. Később is betaláltam, és olyanokat mondtam neki, hogy Jenő, csak fél órával később, könyörgöm. 

Öcsém ezalatt azt mondta AranyJánosnak, hogy Én vagyok a gép, mire ő azt mondta, hogy nem, mert az ő, és csináltak pár közös képet, ami sosem fog felkerülni a fészbukra (de), mert az öcsém szerint hülyén áll a szeme, és majd anyu levágja, hogy be volt rúgva. 

Ma reggel meg a földön ébredtem: vendégeink voltak, és csak három hely volt az ágyon, ezért Matyi önként földre küldte magát, hogy ne rá ugráljon mindenki, mikor hazajön, én meg szerelmem jeléül mellé kucorodtam. Persze reggel nem tudott levakarni magáról, de én erre nem ébredtem fel természetesen. 

Arra már de, mikor öcsém a napszemüvegét, Benya a telefonját kereste a szobában, aztán mikor lementek szétnézni a klubba, telefonon megtudtam a szőkétől, hogy a napszemüveg a nyomtatópénzes kasszában van eldugva (!). 

Viszont megérte lemenni a klubba, mert a fiúk az alagsorban minden helyiségbe benyitottak, és az egyikben ott volt a részeg gumiember, akitől megkérdezték, hogy nem látta-e a cuccaikat, mire az visszakérdezett, hogy és ti nem láttátok a szemüvegem lencséjét? Több, mint karbantartó! 

Aztán Benya kikísérte öcsémet a buszmegállóba, de a Sasadi út helyett Budaörsön szálltak le, mert véletlenül felszálltak a gyorsjáratra, ezért visszajöttek, és még paradicsomot se hoztak, pedig a semmi közepén volt egy zöldséges. 

Benya telefonja a táskájában volt lenémítva. 

Gyöngyi

Totál be vagyok fosva. Reménytelenül rettegek. Kétségbeesetten pánikolok. Szar az egész. Egy fos.

Más: öcsém ma reggel új háziállatot talált nekünk az erkélyén. Íme:

Sajnos holnap elviszik a nemzeti park emberei. Pedig szerintem meg kellene tartanunk, ha már anyám hegesztéshez használt védőszemüvegbe, esőkabátba és kesztyűbe öltözve kibogozta a szárítókötélből, és a képen látható szalonnadarabbal próbálta háziasítani. Kár, hogy egeret nem fogott neki, az úgy viccesebb lett volna. (A lábait nem mi kötöttük össze, így érkezett.)

Amúgy ez szerintetek is gyöngybagoly?

Gyöngyi a gyönyörű gyöngybagoly. 


A bagoly érkezése semmit jót nem jelent, de ha leírom, nem lesz baj.

Jenő nem írta meg a diplomáját

Anya otthon főz.

Apa kocsit hajt.

A kibaszott karbantartó meg minden reggel hattól hétig húzogatja a konténereket az ablak alatt, pedig csak heti 1-2-szer jön a kukásautó, hogy elvigye a szemetet. Jenő, te fasz!

Mozdulj!

Utálok futni, utálok ebben az utcában futni, mert ennek az utcának a végén domb van, utáltam általánosban futni, utáltam az általános iskolás tesitanáraimat, utáltam cooper-t futni, utálok hegyet/dombot mászni, utálok kocogni és utálom, amikor a barátom azt hajtogatja, hogy soha nem szabad megállni futás közben és sétálni, mert akkor már nem is hatékony a mozgás.

Szeretek futógépen futni, mert szeretem látni, hogy milyen gyorsan futok, hány kilométert tettem meg, soha nem állok meg közben, csak lassítok, de sokáig bírom, és mindig újabb célokat tudok kitűzni közben, pl. na még 300 méter, és akkor egész lesz a szám, na még 1.5 perc, és akkor egész lesz az idő, na még 120 méter, mert akkor egész szám lesz a kalória. Pedig tök mindegy, egy futás után úgyse látszik rajtam semmi, de nekem ez nagyon fontos, és ez ad erőt, hogy tovább fussak. 

Elegem van belőle, hogy csak ülök, elegem van belőle, hogy folyik rólam a zsíros bőr, elegem van belőle, hogy gyenge vagyok és satnya, főleg mióta be vagyok zárva egy könyvtárba, ahol mindig rettenetesen éhes vagyok, és ahol az egyetlen táplálék, amihez gusztusom van, az a pogácsa és a kávé. Unom, hogy nincs időm normális kaját csinálni, vagy ha mégis, akkor azt nem tudom magammal vinni, és egész nap éhezem, hogy aztán este 9-kor lelkiismeret-furdalással egyem meg az ebédemet. 

Én egy fiatal nő vagyok, mégsincs kockás lapos hasam, mégis nagy a fenekem és olyan a kis arcom, mint egy pirospozsgás, jóllakott óvodásé. 

Én most elkezdem számolni oldalt a sporttevékenységgel töltött időt, és ha nem gyarapszik a szám, rúgjatok belém, olvassátok a fejemre, vigyetek el tollasozni vagy kidobózni, vagy korcsolyázni, vagy görkorizni vagy biciklizni vagy aerobikra (!?) vagy jógázni (Ildikó!), vagy csak írjatok egy üzenetet, hogy fussak fel a hegyre, mint ma reggel, és szenvedjek egy kicsit magamért. Biztassatok, mert szükségem van rá, és mert nincs itt a szeretett középiskolás tesitanárom, Zita néni, hogy 40 percig piszkáljon, amiért próbálom elsunnyogni a felüléseket meg a békaügetést. Meg persze olvasom Dömpert is, hogy ihletet merítsek.

Büszke akarok lenni magamra. 

PÁL

A tanítványomat múlt héten megdicsérte az osztályfőnöke, mert Ignotus helyett Ignotus Pált mondott az órán, mikor megkérdezték, hogy ki volt a Nyugat főszerkesztője, neki meg dagadt a mája az osztálytársak előtt, hogy ő ezt tudja. Tőlem hallotta előző nap, ÉS MEGJEGYEZTE! Ilyenkor úgy érzem, hogy van remény, a cápák hínárt esznek majd emberi láb helyett, a folyók visszafelé folynak, a Nap meg körbetáncolja a Holdat, a gyerek egyszercsak okos lesz, én meg keblemre ölelem a világot. 

Engem szeret ez a kislány, én szeretem őket, jaj, és ugye a szeretetnek gyógyító ereje van, és megvilágosítja a sötétségben élőket, és igen, egyszer érdekelni fogja, amiről beszélek, igen! Egyszer ő matekozik majd az én gyerekemmel. 

(hétfő délelőtti önlelkesítésünket hallották) 

"Egy kis hazai"

Tegnap találtam két db dvd-t, amin szerepel többek között pár videó egy régi spanyol nyaralásról, amin az ex-nő, az ex-osztálytársak és pár ismerős vettek részt. Nem hagyta megnézni, pedig az én szekrényemben volt hónapokig. Véletlenül. 

Anyám azt mondta korábban, hogy a múltat is el kell fogadni, ha a fiút el akarom fogadni. Most egész lazán viselkedtem, és egyszer se ordítoztam, hogy elhagylak te szennyes életű gaz!