2011. október 28., péntek

Miképpen boltíves pókhálós vén terem zugában álmodó középkori baráááát

Kétségbeesve szakdogát írni rettenetes, egészen addig, míg észre nem veszed, hogy még a kaukázusi kefir is aznap járt volna le, amikor te visszakapod a szabadságodat...
....egy időre.


Napközben rendszeresen verseket szavalok magamban a villamoson, a könyvtárban, tanítás közben...
....csak az a probléma, hogy soha nem tudom őket végigmondani.

Legyen már vége!

SÍROK!

Nincsenek megjegyzések: