Én, az félátlagember, aki a munkaidejének egy részét (8 h/munkahét) tetszőlegesen választott helyen töltheti el (=hazavihetem a dogákat), így 1-2 órával hamarabb végzek, mint egy átlagember (3-4-kor, nem 5-6-kor), én általában tudok úgy vásárolni, hogy MÉG nincs ott az a több ezer éhes, fáradt, izzadó ember, aki kivánszorog az irodából és szeretne ételt tenni a gyerekei szájába még este 8 előtt. Nekem nem mindennap kell azzal szembesülnöm, hogy 10 méteres sor áll az összes pultnál, kasszánál, stb. csak minden harmadik vásárlásnál. Ha tehetem, okosan hétköznap bevásárolok vagy vásárolunk, egyre megy, hétvégén nem megyünk a teszkóspárlidlik közelébe se, mert iszonyatos tömeg van, várakozáshegyek. Vasárnap főleg nem.
De kérdem én, ha vasárnap nem lesz nyitva semmi, akkor mi lesz azokkal az emberekkel, akik már így is remegő lábakkal állnak este hatkor a km-es sorban, azok majd nyolcig állnak ott, mert nincs hétvégén nagybevásárlás apuval, akimajdhazaviszmindentkocsival mígMarcivalmegesszükatúrórudit ?! Mert akkor ezután hétköznap is eluralkodik a káosz, nemcsak hétvégén, vagy nem? Vagy úgyse lesz pénze senkinek vásárolgatni, ne nyávogjunk?!
Akkor mikor megy el a hétköznap dolgozó ember megnézni a szekrényt, megvenni az állólámpát, kiválasztani a nyomtatót?
Hogy Hollandiában is zárva volt a bolt vasárnap? Tényleg? Jó szar is volt! Miért nem másban próbáljuk a Nyugatot utolérni? Miért nem azt tetszenek emlegetni, hogy Hollandiában láttam együtt biciklizni, kávézgatni embereket munka után (na jó, a Gozsdu itt is tele van meg az összes kocsma tele van, de nem a családokkal, akikre hivatkozunk), a szabadnapokon, ünnepnapokon meg nem tüntetni jártak, hanem jelmezben ugráltak és bulikáztak?! Hagyjuk már az unijóra mutogatást, ha közben meg fujjolunk rá.
Annyira ki vagyok akadva minden közéleti történésen, ez most megint csak egy csepp a pohárban, fogalmam sincs, hogy még hányat cseppentenek rá, mielőtt végleg kiborul az egész...
Egyébként nekem nincs okom panaszra, nekünk megvan mindenünk, de mi ez az ország már? Könyörgöm.. a suliban meg tanítom nagy átéléssel, hogy itt élned halnod kell. Nem tudom mennyire hiszik el ezt a gyerekek, pedig én még tényleg komolyan gondolom.