Kettesben hagytak a szőke unokatestvérével, akit mindenki utál. A szőke anyukája, azaz Szilágyi Erzsébet mesélte, hogy ezt a srácot anno felmentették szolfézs alól a zeneiskolában, mert a tanár azzal fenyegetőzött, hogy felmond: vagy ő vagy a fiú... és hát szerették azt a tanárt.
Most az van, hogy fekszünk egy hatalmas ágyon, én internetezem, ő meg az orosz drámákról beszél nekem, illetve Shakespeare-ről, a szőke meg a szomszéd szobából írogat fészbukon, hogy menjek már át hozzájuk. Persze, felveszem a gépemet és azt mondom: bocs, szerintem is gyökér vagy, én most átmegyek a kedves emberekhez?!
Szabadidőmben szívesen foglalkozom a tőzsdével, és van pár kedvenc filmem, pl. a Ponyvaregény és a Chicago. Az ilyen musical. Te mit csinálsz szabadidődben?
Ööö, hát én biciklizem.
Aha, és van testvéred?
Igen, öcsém.
Nekem is, bratyóm.
Aha.
BLA BLA BLA BLA.
Már vártam amúgy hogy mikor kérdezi meg, hogy mi a kedvenc együttesem és kedvenc színem, de erre nem került sor, mert felhívta egy nő (!!!!), akivel randevút beszélt meg csütörtökre. Azért csak akkorra, mert a csaj kedden nem ér rá, mert FODRÁSZHOZ MEGY (akkor új lesz a frizud, mondta a srác), szerdán meg találkozik egy barátnőjével. Én nem kérdeztem, a csávó elmesélte, pedig még nem telt el 24 óra se megismerkedésünk óta. Baszki, a nők helyében én többet nem érnék rá ebben az életemben és következő háromban se, ha vele kellene beszélgetnem egy negyedórát kettesben. Ja, ez megtörtént, most mi lesz. Elmegyek én is Moszkvába, mint az orosz drámák hősnői.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése