Megvolt az első

Bár bulika már volt több is nálunk, igazi házavatót mégse tartottunk eddig. Szerencsére az alvilág felavatta helyettünk is a lakást múlt hétvégén: bemásztak az udvarra, a szomszéd udvarról ellopták a nagyobb létrát és egy söprűnyéllel befeszegették a műanyag ablakot, a szomszéd erkélyajtaját, majd szó szerint berobbantak körülnézni mindkettőnkhöz. Rejtély, hogy miért, de itt hagyták az összes ékszeremet, az öreg laptopot, a tabletet vagy a szőke óráját, de elvitték a kirándulásra bekészített román lejt (pár ezer ft) meg az üres laptoptáskát. A szomszéd laptopját bezzeg elvitték a doktori disszertációjával meg a kutatással és neki is ott hagyták az eurót bukszában... A képek állítsanak emléket a hősies vasalódeszkának, amely megvédte a bezuhanó ablakot a ripityára töréstől. Most szereltessek rácsot, vegyek pitbullt? Még szerencse, hogy a falakon és a bútorokon kívül nem tartunk itthon semmi értékeset... 

Főzni lehessen a lázas testeden te ismeretlen fasz!!!

Danger!

Pontosan egy hét múlva már a munkahelyemen fogok szenvedni, rettegve-rejtőzködve, hogy idén vajon milyen kellemetlen feladatot sóznak rám plusz feladatokkal tisztelnek meg meglepiből és többnyire totál indokolatlanul. Mondjuk ki, általában a legkisebb kapja a szívatós ingyenmunkát, de gondolom ez a világ minden pontján így van, felesleges pofázni. (Erre majd igyekszem emlékeztetni magam a következő lázadásomkor).

Pontosan két hét múlva visszatérnek a gyerekek is, akik hangosak lesznek, pattanásosak, kinőtt a mellük meg a szakálluk (na nem egyszerre, mint az osztrák dívának) és a legkevésbé se érdekli majd őket, hogy mit magyarázok, amikor nekik sürgősen vihogni kell meg egymás genitáliáit vizsgálgatni elméletben és (reményeim szerint a suliban ritkán) gyakorlatban. Még szerencse, hogy a többség szeret, így én is szerethetem őket, de persze a rosszalkodásban ez nem zavarja őket meg én is halálos nyugalommal osztom ki az egyeseket, ha arról van szó. Keep calm, school starts in 2 weeks. 

Igen, ez már az évkezdés előtti stressz, ami pontosan egy hete tart, augusztus közepén beállt nálam az idegállapot, ami talán egy hónapon belül megszűnik, amikor újra beleszoktunk a mókuskerékbe. 

Olyan rövid volt ez a hosszú szünet, hogy szinte nem is volt, persze hazudok, mert közben egy csomó minden történt és szerencsére volt jópár olyan hetem, amikor a fent említett helyzetek és a kellemetlen emberek a távolság jótékony homályába burkolóztak, én meg boldogan ringatóztam a nyári szünet langymeleg vízében. Meg a Balatonban. 

Asszony

Tegnap a buszmegállóban kicsit megcsapott Újnyóckerpesterzsébetcsepel szele, amikor a nyaktetkós csávó a szandálos lábfejemre dobta a cigijét, majd sűrű elnézések közepette lesöprögette onnan. Én csak lestem, míg eltaposta, meg mondtam, hogy semmi gond, de akár most már a kukába is beledobhatja a csikket, ha így elnézem neki a dolgot, mire ő gyorsan váltott, hogy én ne kössek bele, mit képzelek, ne legyek már ekkora Asszony. Gondolom ez az úrinő lehet suttyóul. Bocs, lehetek a szarod? Köcsög. 

a mauritániaiak nagy baja

Mauritániai menyasszonynak lenni? Bármikor megoldható. 

Azért nem lennék az ottani férjek és a szőke hercegem helyében, amikor próbálják becsapni a gonosz szellemeket a bejárati ajtó mellett. Szegény szőke is gyúr szakadatlan, de még gyakorolnunk kell azt a küszöbön átemelős dolgot. 

Ez sport!

Üdítő látvány mosolygó elemzőket, riportereket látni egy elvesztett magyar meccs után!!!

Végre egy sport, ahol nem gyökérhajú, paraszttetkós, baltaarcú szánalmas kis köcsögök magyarázzák a bizonyítványt a nevetséges kis rugdosódásaik meg 100 perc zöld pályán sétálgatás után, a 30 szavas szókincsükkel, zsebükben a milliós fizetéssel, karon a szőke nővel meg a kamurolexszel, hogy hátőőnekiálltunkbuzizniaztánjöttegysirályésmegpattantahátánalabda. Szánalom, hogy a focira egy fillért, akár egy percet is áldozunk, miközben a vizesek sorozatban szétnyerik magukat minden tornán! Érdemtelenül agyontámogatott exfocis nemzet, felejtsd el magad, a kék medencében van a jövő!!!! Női bronz, férfi ezüst, cso-dá-la-tos, nagyon büszke vagyok!!!!!

Mától életem egyik célja lesz sokdiplomás vízilabdás fiúkat szülni, aztán fehér kosztümben meg kalapban zokogni a himnusz alatt, mikor a gyárekek EB-t, VB-t meg olimpiát nyernek a haverokkal úgy 20-30 év múlva. Vagy a lánybúcsúmra megkapni a fél vízilabda csapatot. Én nem vagyok telhetetlen. Szép volt, fiúklányok, ma is jó érzés magyarnak lenni!

bittersweet

Mióta vége a sulinak, minden éjszaka intenzíven álmodok, sokszor rosszakat meg furcsákat is. Egészen érdekes állapotban vagyok emiatt, főleg hogy előtte hétvégén meg szünetben is álomtalan álmokat láttam. Vajon ez most a kipihentség vagy a szorongás jele? Jó vagy rossz?