Heti panaszka

Jó, kicsit tele van a tököm ezzel a héttel. 

Hétfő óta a könyvtárban rohadok, és közben gondolatban a pénzemet osztogatom be, mert kurvára nincs, mióta a rendszeres munkám mellett alig van alkalmi bevétel, és egyelőre kurvára nem ajánlottak megfelelő főállást se, kivéve persze az Áhított Munkahelyet, isten nyugosztalja azt a mocskos kapitalista koszfészket.

 Ehhez képest egy csomó kiadásom van, mert hiányos a konyhafelszerelés, meg ugye fizetni kell a kolidíjat, a netdíjat, a telefonszámlát, anyámnak hála most már a lakáskasszát is, ami önmagában 20.000 ft. 

Közben fel-alá rohangálok a városban, hogy mindent beszerezzek, amire szükségem van, és pl. ruhaszállító állványt nagyobb kihívás venni, mint gondoltam. Már voltam vagy 5 különböző helyen, és ami masszív, az 8000 ft, ami meg gagyi, azt meg nem veszem meg, mert széttörik, összedől, kicsi, és csak kidobtam a pénzt. Tegnapelőtt végre kinéztem egy normálisat, mondták, hogy szerda éjjel érkezik az áru, ezért ma nyitásra (8.00) odamentem, de csak egy üveg ásványvízzel jöttem haza, mert bocsi, nem volt a raktáron, és nem is tudjuk mikor lesz. Most itt száradnak a ruhák a kötélen, amire kb. semmi se fér el. 

Kedden meg korábban leléptem a könyvtárból, hogy kimenjek ötre Kőbányára egy halom cuccért, amit otthon felejtett a nő, akinek hoznia kellett volna. Persze kimehettem volna vele a lakásához, majd a laza kétórás kiruccanás után oda is értem volna a tanítványomhoz a város másik végére. Persze fogjam be a pofám, mert ő tesz nekem szívességet, amiért vagy beteszi az autóba a csomagot, vagy nem. Én meg metrózzak ki valamikor újra. De mikor bazmeg? Persze nem mondtam semmit, mert az ember nyelje le az igazságát, arra kurvára nem kíváncsi senki, de a metrón bőgtem négy megállónyit, miközben egy öregasszony bámult. Aztán elmentem tanítani.

És akkor még nem is említettem, hogy a konzulensem (lila szak), akinek július közepén írtam, és nem válaszolt, most újra írtam neki, és adott nekem időpontot, két hét múlvára. Igaz is, szarjon bele egy nagyot, hogy én lediplomázom-e, én is szarok bele, hogy ő kopasz, és próbálja hajátfésüléssel titkolni. Nem sikerül, csak mondom. 

pozitívumok: 

A leadási nap egy nappal később van, mint hittem. Lesz idő befejezést írni, beköttetni és leadni. Ha ha ha.

A szőke főzött nekem vacsorát kedden, mert aznap volt egy éve, hogy hazajött három hónap külföld után, hétvégén meg ugyanúgy Acélvárosban leszünk, mint akkor, és... tök jó.