2011. december 18., vasárnap

Mézi

Életemben először sütöttem úgy valamit, hogy nekem kellett megcsinálni mindent, és a kuktám épp olyan amatőr, mint én. Az első adag mézi kész, úgyhogy most új kihívások elé kell néznem. Nem volt sétagalopp, na . Ketten tapicskoltunk a tésztában három órán keresztül, miközben anyám röhögcsélt a telefonban és kihangosítva hallgattuk az útmutatást. Aztán közölte, hogy örül, hogy végre rávettem magam a sütésre, hogy aki akar, az tud, illetve hogy nem is én lennék, ha nem este 11-kor állnék neki szétverni a konyhát. Apám se mondhatta volna szebben. Lehet sírnak is majd kicsit otthon, hogy felnőtt a gyerek, hjaj.

Nincsenek megjegyzések: