2012. június 4., hétfő

az óbudai McClane

Percek óta ezen nevetek ti kis kedves, szeretettel teli, derűs Eegyedek! 


Jajh, pedig nevetésre semmi okom, ha nem kapom meg azt a munkát, aminek az interjúján ma voltam. Topoghatnék magassarkúban és ceruzaszoknyában, és olyan közel lenne a munkahelyem, hogy AZONNAL szükségem lenne egy bicóra Pesten BUDÁN is, és végre valóra válhatna az álmom, hogy közeli munkahelyre biciklivel járjak, mint egy faluban. Gyorsabb, tisztább, stresszmentesebb lenne, mint bkv-val, és nem az ellenőrök, hanem a dugó miatt, és... ! Jajh, még kis kosárkám is lehetne a spáros zacskóknak! Jajhhhh... nesze neked Kék metró akkor... Beköszönthetne a boldogság! 

Nincsenek megjegyzések: