Az öreg bohóc

Kicsim, csak akkor jöhetsz el velem arra az esküvőre, hogyha megígéred, hogy....

...... jól viselkedem?

Nem..

...... hogy nem lesz több bumm-bumm? 

Nem, bár az se rossz ötlet!

Akkor?

Hát, ha nem kapsz esküvői sokkot és nem szakítasz velem a templomban.

Hát, ez nehéz lesz, de majd igyekszem. 

A szőke volt osztálytársa szerint az esküvők gyorsított tempóban kezdik megdögleszteni a női petesejteket, amitől a nők hisztérikussá és ésszerűtlenné válnak. E tényt sajnos csak megerősíteni tudom. Most, hogy kihevertünk két esküvőt, máris a nyakunkon egy harmadik, én meg megöregszem, megcsúnyulok, miközben a szőke még mindig Ricsárdgííír lesz majd, sőt lesz megint egy időszak, amikor én 2 évvel öregebb leszek, és akkor egész biztosan ki fog nőni egy szarkalábam a másik kétballábam mellé. Na jó, nekem nincsenek is szarkalábaim a tekintélyes mennyiségű zsíromnak köszönhetően. Tulajdonképpen fogalmam sincs, hogy mihez kezdenék most egy gyerekkel, nincs kedvem tinatinázni és rokonságot csókolgatni se, de az a hülye esküvő már megint a saját öregségemre emlékeztet majd, és amikor öreg vagy, akkor azt kell tenned, amit az öregek csinálnak: nem csókolózni, férjhez menni, gyereket szülni, aranyérről és visszérről panaszkodni, aztán meghalni, még akkor is, ha te nem is akarod (mármint nem meghalni, hanem a többit) vagy valójában fogalmad sincs, hogy te mit akarsz tulajdonképpen, mert nem is gondolkoztál rajta egészen addig, míg a többiek nem mondták... Hogy mit szeretnék én? Megállítani az időt, kicsit több lóvéból élni, egy lakást birtokolni, moziba meg színházba menni, vacsorázni, néha jól berúgni, jobb embernek lenni, köszi ez jó is lesz, aztán szevasz. Nagyjából az utolsó helyen említeném az anyakönyvvezető előtt izzadást, de ha a kortársaim mennek férjhez, mindig bepánikolok, hogy én biztos rég lekéstem valamiről, amiről mindig azt gondoltam, hogy azt csak az öregek csinálják, és a házasodás az, amit csak megfontoltan, éretten teszünk, öregen. Miért lettem én IS öreg és ami még fontosabb: MIKOR? 

Más: Ma azt mondta egy elmés eszmefuttatásom után egy ötödikes, hogy "Kata néninek bohócnak kellett volna menni, ez annyira vicces volt!", mire én: "Ha már tanárnak ilyen bénácska lettem". Legalább jól szórakoznak, istenem, szarul végzem a munkám, ezek szórakoznak az iskolában!!!! 

Tanárnak indultam, bohóc lett belőlem, de talán a kettő végső soron mégis egy és ugyanaz.