Tudtam, hogy stresszfaktor, de örültem neki, most hogy már nem vagyok ott, most viszont érzem a legördülő kősziklát és édes a fizetős szabadság a kolin kívül. Te jó Isten, hogy ott mennyi szarság és keverés volt a végén!?!
Sok gondolat foglalkoztat mostanság, de egyik sem olyan, amiről szívesen írnék itt, csak az a fontos, hogy megoldjam a dilemmáimat és haladjon az élet. Egyébként csupa komoly dolog, de főleg pozitív, remek változás, aminek örülni kell. Annyit elöljáróban, hogy felesleges aggódni, ha ilyen szuper lehetőségeket tartogat a sors mindannyiunk számára. Ez persze mindenkinek mást takar, kinek pénzt, kinek boldogságot, kinek egészséget, de végül minden rendbejön és elszalad a fájdalom a szívből, az aggodalom a mindennapokból/tól.
Eközben szinte naponta járok edzeni, mert az ugrálás kikapcsol és egyébként is szeretnék csodaszép lenni. Talán most.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése