2011. szeptember 1., csütörtök

Napi bohózat

Több részre bontom a mondanivalómat, mert az egész napom abszurd volt.

Öcsém- A 13F brigád legkiválóbb tagja
Felkeltem 6:40-kor (a.m), hogy elkísérjem az öcsémet beiratkozni, majd egyből passziválni is az egyetemre. Elmehetett volna persze egyedül is, de tudott olyan üzletet ajánlani, ami miatt hajlandó voltam hajnalban kimászni az ágyból, és egyébként is kurva jó fej vagyok. 8:20-tól 9:15-ig egyedül várakoztam a szökőkútnál, mert az ötödéven is ma volt az első napja, és bement eligazításra osztályfőnöki órára. Ezután kimentünk az egyetemre, ahol egy halom pattanásos hökös geci már várták őket a mentorok, hogy megtartsák az eligazítást. Eltelt fél óra, de nem történt semmi különös, tán csak annyi, hogy a felsőbbévesek között volt egy csinos szőke csaj, ami a gépészmérnöki karon azért elég meglepő jelenség, valljuk be. Ó igen, és beégtünk az előttünk ülő fiú előtt, de ezt csak akkor vettük észre, mikor kipofáztuk a terem összes filatáskáját. A fila fiú egyszercsak felállt, és vitte magával a filatáskáját. A pólóján a V.I.P felirat szerepelt. Stílusos fila fiú volt. Kellett nekem eltanulni Annától a hülyeséget.

Enikő- TO international, avagy ezek mind egyformák
Aztán megérkezett Enikő, a kar tanulmányi előadója, aki ellőtt egy ilyen poént a mikrofonba: Mindenki hall? Ja, nem? Akkor emlős. Egy srác nevetett, de majdnem biztos, hogy még be volt baszva, ugyanis ezen az egyetemen a szerda a bulinap. Vagy fizettek neki. Vagy nem tudom. Lényeg a lényeg, Enikő kedves magától értetődőnek vette, hogy a 18 éves hímek tudni fogják, hogy hogyan működik az egyetem rendszere, és képesek lesznek kiszopni az ujjukból, hogy az eléjük lepakolt 25 lapra mit kell ráírni, és mit melyik borítékba kell helyezni. Enikő nem mondott szinte semmit, hanem megvárta, míg a gyerekek elbasszák a kitöltést, akad egy bátor, aki rákérdez, majd erre sietve elhadarja a helyes megoldásokat, hogy kezdődhessen a kurvaanyázás. A legvégén Enikő így szólt: " Ha nincs Önöknél az a papír, nem gond, hozzák be jövő héten a TO-ra." Csodás, de jó, hogy nekem nem kell odamennem. Ekkor a mögöttem ülő fiú diszkréten megkocogtatta a vállam, és ezt kérdezte: Ne haragudj, meg tudod mondani, hogy hol találom a TO-t? Én: Nem, én nem ide járok, sajnos nem. Ő: És meg tudod mondani, hogy mi az
Enikő ezt követően 35 percen keresztül szedte be egyesével a biztosítási pénzeket, mi a padban kókadoztunk a többi passziválóval, az arra járó fiatalemberek pedig a mellemet bámulták. Nem is csoda, hiszen rajtam és a szülőkön kívül kb. 10 dagadt tinilány és egy rózsaszínbe öltözött szőke cica árválkodott a teremben, a többi 200 fő mind fiú volt, olyan éppen befejeztem a mutálást, most már ideje szőrt növeszteni típus. Egy idő után már barátkoztak is, és az egyik, aki hangosan dicsekedett, hogy hány napja nem aludt a buli miatt, beadtam, hogy tegnap engem itatott pálinkával a jogászok szintjén, mire a másik megkérdezte, hogy ugye én voltam az a lány, akihez tegnap bementek a haverjával. Én hát. Ja, ismerősnek tűntem, akkor innen. Innen. Hát ilyen volt az öcsém egyeteme, első napja és első passziválása.

fogorvos- Véletlen találkozások
Ma megkaptam életem második fogtömését, és a fogorvos most is megdicsért, hogy milyen szépek a fogaim. Kifele menet meg összefutottam a helyi hostess-koordinátorral, aki minden kamuhostesskedésen ott van, ahol én naponta, esetenként óránként hazudok magamnak más személyiséget. Ilyen a világon nincs, hogy éppen ő, éppen ott, éppen akkor. A fogam még sajog, rossz volt a hangja, nagyon rossz. 

telefon- A szivattyú
Hazafele elaludtam a  buszon, és arra riadtam fel, hogy csörög a telefon. A vonal másik végén egy nő volt, aki az önéletrajzom alapján alkalmasnak talált egy holland-angol munka elvégzésére egy szivattyúkkal foglalkozó nemzetközi cégnél. Számlavezetés, fordítás lenne a feladat. Én: elnézést, de nekem nincs számviteli végzettségem. Ő: nem szükséges. Én: hollandul sem tudok, kezdő vagyok, oda is írtam. Ő: nem gond, nekünk az elég, ha szótárral le tudja fordítani a beérkező leveleket. Mennyit kérne? Én: netto xy Ő: ó, az belefér, kérem jöjjön be az interjúra. 
Ezek szerint lehetnék holland-angol-magyar könyvelő a szivattyúgyárban jó fizetésért mindenféle szakképzettség és nyelvtudás nélkül? Kaptok ajándékba szivattyút. Impossible is nothing. 

Jelzem, a napnak még nincs vége. Ez még folytatódhat!

2 megjegyzés:

annalight írta...

ez a szivattyúgyár sztori kurvajó

Kata írta...

ja. de sztem kérjél többet.