2012. március 11., vasárnap

Jamie Oliver, első lecke

Hamar megtalálom a közös hangot az idegenekkel. Gyökerekkel is hajlandó vagyok szóba állni, ha van bennük valami vicces: velük vagy rajtuk nevetek, és az nekem jó.

Ma reggel egy tök ismeretlen gyereket küldtem el a halálba, amikor a kolbászos-hagymás rántottámat kezdő szakácsok eledelének aposztrofálta. Sajnálom, nem bírom a jogtalan kritikát (ennek anyám nagy mestere), főleg nem idegenektől, akiknek fogalma se lehet arról, hogy tudok-e főzni vagy sem. Hát menjen már a picsába!

Engem ne cinkeljen egy zsíros hajú, zsíros testű faszkalap, mert megütöm, meg én. És akkor még dicsekedett, hogy ő péntek este girosztálat, tegnap este brassói aprópecsenyét, ma meg ki tudja mit kotyvasztott, most meg úgy néz ki a konyha, mint ahol bomba robbant. És akkor még PC voltam, és az anyázásba nem fűztem bele, hogy látszik is, hogy napi 3-szor főzöl magadra te dagadt gyökér.

GRRRRRRRRRRRR. 

2 megjegyzés:

annalight írta...

girosztál :DDDDDDDDDD
jóhogy nem a bolognai spagettijére (sic!) volt büszke

panaszka írta...

azóta nem találkoztunk, de szinte már várom, hogy mit trollkodik legközelebb!!!