Annyira ócska hetem van, hogy azt el se tudom mondani. Egy csomó kudarc ért a suliban (biztos nem szeretnek! miért nem maradnak csöndben? tutira nem tudnak semmit, és ez az én hibám! szarul töltöttem ki azt a kurva lapot, amiről egészen addig azt se tudtam, hogy létezik, hogy az asztalomra nem vágták! stb.), beteg voltam (torokfájás, nátha, aztán hánytam a gombától, amiből mégis ettem, és ettől megfájdult a fejem két napra), közben szarul ment a fegyelmezés, ezért még jobban berekedtem és még jobban megfájdult a fejem, aztán kialudtam magam, de cserébe a kölykök már megint nem lettek egy kicsit se okosabbak, mint amit a minimumon hozni lehet, aztán meggyógyultam és jól sikerült az öt évvel öregebb vénségi fordulója, de még milyen jól, ma meg fáradt voltam és depressziós, ezért megittam egyedül a maradék bort, ami itthon volt, aztán feküdtem az ágyban egy csomó Gilmore Girls-sel, amitől még jobban befordultam, de legalább nem láttam rendesen a keresztbe álló szemeim miatt, aztán ettem popcorn-t és posztoltam egy csomó nyaralós képet fácséra, amitől végül csak jobb kedvem lett. Tulajdonképpen ki mehet Loszándzseleszbe? Senki, én se, mégis voltam, pacsi, puszi, szia Titi, most keresek egy jó receptet, és keresztbe álló szemekkel megsütöm azt a kurva nagy karfiolt, amit vettem. Olyan rakott karfiol lesz itt, hogy mindenki beszarik, kivéve én, mert én tudtam, hogy úgyis meg tudom csinálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése