Iszonyat durva hetet élek meg, de ettől függetlenül nem teher a munka, sőt sokkal jobban viselem, mint azt a pár napot, amikor azért szorongtam, mert tudtam, hogy ez a hét mennyire kemény lesz. Nagyon sokat kell dolgoznom, nem véletlenül vagyok ébren most sem, holnap éjjel sem, illetve mostanság szinte folyamatosan. Azért nem bántam volna, ha nem hatnapos ez a hét, de mindegy.
Igazából most azért jöttem ide, mert véletlenül (valaki rákeresett, ezért elolvastam újból) rábukkantam erre az írásra. Hogy nekem mennyivel szebb, könnyebb, boldogabb, felszabadultabb, elégedettebb az életem mostanság! Szavak sincsenek rá, hogy mennyi minden változott meg a pozitív irányban! Reggelente úgy kelünk fel a szőkével, hogy bárcsak megint este lenne, és ott lehetnénk egymás mellett az ágyban: csukott szemmel, csorgó nyállal, boldogan. Most komolyan! Az a tíz év nem múlt el nyomtalanul, én még ma is majd' minden nap gondolok arra, hogy milyen szerencsés vagyok, amiért most ott lakhatok, ahol... Nekem ez a hely most a nyugalom kis szigete, a turmix koktélvirslivel koktélcseresznyével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése