2012. november 2., péntek

mátra márta

Ma ittam a parádi keserűvízből, aminek nem elég, hogy fingszaga van, de még a vödörből kiesett ez is.


Pontosan. Ez egy döglött béka, méghozzá egészen apró. 

Aztán térdig gázoltunk a sárban és láttunk élő és halott foltos szalamandrát is, meg egy vízesést, mondjuk annak nem örültem, mert többször majdnem hasra estem, miközben odaértünk. Fúj, lucskos természet. 

A béka amúgy vicces, az erdő szép, én meg hullafáradt vagyok és kicsit nyugodtabb. 

Nincsenek megjegyzések: