2013. március 17., vasárnap

longing for písz

Múlt szeptemberben némiképp egyenesbe jött az életem: lett munkám, lett lakhelyem, lett némi pénzem (bár igazságtalanul kevés és normálisan megélni nem lehetne belőle, ha nem ott laknék, ahol), de most megint minden összetörik, engem pedig agyonnyom a rettegés, hogy nincs hova szaladnom, nincsenek lehetőségeim, még mindig nem kezdődött el a biztonságos életem. Persze, június végéig még van pár hónap, de én már nem alszom, már nem nyugszom, már nem tudom, hogy mit csináljak. Mikor lesz ennek végre vége? Mikor élhetünk nyugalomban???

Nincsenek megjegyzések: