Nálunkacégnél sem mennek másképp a dolgok, mint más helyeken, vannak jófejek meg lazák meg lusták és rátermettek és leszaromjancsik meg buzgóvagyokjankák. Meg ott van egy nagy koponya meg három kicsi, akik közül az egyik az én koponyám elvileg, de sajnos egy kicsit se tartom koponyának, mert ugye a tiszteletet még mindig nem a hatalom fitogtatása, az embertelen hozzáállás és a hozzá nem értés vívja ki, hanem ezek ellentétei, úgy mint empátia, intelligencia, némi szerénység szerénység és vezetői kompetenciák. Mindig felháborít, de már meg sem lepődöm rajta, ha az a nő keresztbe tesz nekem vagy azoknak a kollégáknak, akikről úgy gondolja, hogy koruk vagy jellemük alapján alkalmasak erre. Hát, most nem járt jól, mert vele ellentétben a fő koponyába szorult egy nagy adag emberség, együttérzés meg belátás.
Tudom, tudom, most megint nem mondtam semmit, de azért az öncélú f.szkodás margójára fel akartam jegyezni ezt a napot is, főleg azért, mert kibírtam, hogy ne nyomjam bele az ő kis buksiját apró, méretéhez nem igazodó sötét lyukakba. Rájöttem, hogy már alapból is ott van, felesleges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése