2014. május 8., csütörtök

Szia Papa...

Az a jó, amikor az ember ki tudja sírni magát pár perc alatt, aztán mindig marad egy kis könny meg sok nevetés másnapra is. Ez gondolom ilyen soha el nem múló fájdalom lesz, amiben még nem volt részem. Elment hát, de legalább a búcsú szép lehetett. Fájdalomban ment el, de büszkén. 

Nincsenek megjegyzések: